Hogy jutottunk idáig?

 Már idejét sem tudom, mióta vekengek a sporttal kapcsolatban. Az van az emlékeimben, hogy mindig is ezt csináltam, hullámzóan sportoltam, néha jól ment, sokszor meg nem. Volt időszak, amikor csak arra fókuszáltam, hogy jól menjen és azt éreztem, hogy ez elveszi az egész életemet és nem csinálok semmi mást, csak ezen pörgök. A diétával ugyanez volt, amikor a covid alatt tartottam egy bizonyos étrendet, akkor az egész napom e körül forgott. Meg is lett az eredménye, de azért na!

Az elmúlt 13 évben rengeteg sportoló - főleg ultrások - fordultak meg nálam. Őrületes dolgokra jöttem rá általuk: Ha a sportom az életem mozgatója, akkor annak különböző okai vannak. Ezek között vannak egészséges és kevésbé egészséges magyarázatok, szubjektív vagyok, nem tudományos értekezést olvasol, szóval ne köss bele! Lehet hozzágondolni és kommentelni is, mindent elolvasok. Örülök is neki. 

  • Függő vagyok. Eddig másra függtem rá, most a sportra.
  • Van tervem, amit el akarok érni - eredményes szeretnék lenni.
  • Van tervem: másképp akarom élni az életem, ehhez kell valami rendszeres elfoglaltság
  • Van egy jó kis közösségem, ahová jó tartozni, közösen sportolunk. (baráti tarsaság, család, bármi)
  • Imádom a sportomhoz kapcsolódó dolgokat (ez lehet az erdő illata, a sebesség, a boxzsákba telibe rúgás, a szép zöld gyep, a szaladáskor ahogy lobog a hajam, a víz alatti csend, stb)
Na most velem az van, az első sose játszott, a második és a harmadik időszakosan (ezt mindjárt kifejtem), az utóbbi kettő lenne az, amire azt mondom, hogy NA ezekért érdemes bármit is csinálni. 

Amikor én eredményt akarok elérni, az ilyeneket jelent: szintidő alatt beérni egy versenyen, meghalás nélkül teljesíteni egy távot, kiélvezni minden pályán töltött pillanatot. Amikor másképp akarom élni az életem, akkor szinte kivétel nélkül arról volt szó eddig, hogy dagadt vagyok és le kell fogyni. Mintha bmeg ez egy _valami_ lenne, hogy hogy nézek ki, nem pedig az, hogy mondjuk mennyire vagyok okos. 

Most, hogy elkezdtem a hormonjaim miatt rengeteg vizsgálatra járni, mindenféle orvossal találkoztam. Egyrészt találtam egy nagyon szuper nőgyógyász csajt, aki nagyon ott van a szeren szakmailag és hihetetlenül kedves és alapos. 
Másrészt elmentem ultrahangra, ahol az ott dolgozó radiológus orvos feltette a kérdést, hogy nem gondolkodtam-e a fogyasztó injekciós gyógyszereken, mert hát ugye az milyen jó lenne nekem. Mondom neki, akkor ezt talán megbeszélném az endokrinológussal inkább (most akkor lekövérezett vagy mi van?) . Egyébként rengetegen megkérdezték tőlem, miért nem szúrom magam. Ezen legalább tudok dühöngeni, annyira felcseszi az agyamat.
De a lényeg, hogy találtam iszonyú jó dokikat, köztük az endokrinológus, aki rám nézett és azt mondta: hát magán maximum 10 kiló van, miért kéne 60 kg-nak lennie, látszik, hogy sose volt annyi, nem olyan az izomzata.
Azonnal a szívembe zártam, majdnem szerelmet vallottam neki. Hozzá megyek majd vissza is. Csakis hozzá.

Jelenleg háromféle gyógyszert szedek. 
  1. Vérnyomáscsökkentő: Ezt a kardiológussal (úristen, ő is elképesztően jó, ha kell jó kardiológus, akkor tudok) negyedik próbálkozásra sikerült eltalálni, sajnos a vérnyomásom katasztrófa egyébként, sport ide vagy oda. Amúgy tényleg jobb lenne a helyzet 10 kilóval könnyebben, de jelen állapotomban muszáj egy kis rásegítés, hogy ne forduljak le a bringáról. 
  2. Inzulingyógyszer: Az IR visszakúszott a változó korral. Dolgozom rajta, egyelőre kurvára reménytelen, pont az összeszedettség és a fegyelem hiánya miatt, meg ott van az agyi köd is, konkrétan elfelejtem, hogy fegyelmezettnek és összeszedettnek kell
    lenni. Zuhanok széjjel fejben all day long.
  3. Hormonterápia: Április közepén kezdtük ösztrogén géllel és progeszteron tablettával, igazából nem jött az az átütő változás, amit a barátaim meg Iványi Orsolya mesélt, úgyhogy további finomhangolásra szorul. Mondjuk sokkal könnyebben viszem a napokat, de pl. ugyanúgy random bőgök bárhol bármin és hirtelen bezuhanok fejben legváratlanabb időpontokban. Viszont egyáltalán nincsenek hőhullámaim (azok sose voltak), és viszonylag jól is alszom, de azt mondjuk az esti magnéziummal is nyomatékosítom rendszeresen.
  4. Ezen kívül vannak a vitaminok.
Ami egy full egyértelműség, hogy amikor mozgok, akkor minden fasza, egész éltetemben csak sportolni akarok és semmi mást se csinálni, mert akkor minden de minden sokkal jobb. Erre törekszem, hogy ezt elérjem, fejben nagyon nehéz, kellenek célok, amiket annyira akarok, hogy megtegyek érte dolgokat. 

Megjegyzések

  1. Szia kedves Szilvi! Mindaz amiről írsz, részben nálam is élő jelenség. Most ugyan nagyon sietek, de az összeszedettségről, a célokról, a korlátokról, a természetben levésről fogok írni. Érdekes, hiába nyugdíjas vagyok, az idő, az mindig bezavar. 😄 Ölellek nagyon, nagy tisztelőd vagyok az őszinteséged, a humorod és a hitelességed miatt is. ❤️

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

4 hónap és 7 nap

De miért bőgök egész nap?